Két új művészeti díj szorgalmas diákjainknak

A biatorbágyi iskolások közül a kimagasló tanulmányi munkát felmutató diákok az eddig meglévők mellet az idei tanévzárókon két új alapítású kitüntetést is átvehettek. A magyar népművészet és néphagyományok ápolása terén nyújtott kimagasló teljesítményért az Aranyalma-díjat, a vizuális művészeti tanulmányokban elért kimagasló előmenetelért pedig a Hantai Simon Díjat ítélték oda első alkalommal tanáraik, illetve a felkért helyi szakemberek az azokra legérdemesebb tanulóknak. A tanév során kimagasló tanulmányi előmenetelt felmutató diákok vagy a szorgalmukkal és közösségért végzett munkájukkal kiemelkedő nebulók elismerésére több egyéni vagy kisebb közösségi alapítású díj hivatott Biatorbágyon.
Ilyenek például polgármesterünk egyéni alapítású elismerő kitüntetései, az egyik alpolgármesterünk alapította sport díj, vagy több német nemzetiségi civil szervezet e célból alapított díjai, amelyeket ilyenkor júniusban, a tanévzáró ünnepségek alkalmával vehetnek át az arra érdemesnek ítélt iskolás gyerekek.
E tanév végére két új művészeti elismeréssel gyarapodtunk. Az Aranyalma Magyar Műveltség Egyesület az idei tanévtől díszes oklevelet és hozzá járó értékes könyvjutalmat ajánlott fel a Biatorbágyi Általános Iskolának. Az elismerést minden évben azok a tanulók nyerhetik el, pedagógusaik javaslata alapján mindkét iskolaépületünkben, akik a magyar népi kultúra ápolásában és továbbéltetésében az adott tanévben a leginkább jeleskedtek.
Az idei megjutalmazottak: a Surányi Eszter és Surányi Sára testvérpár - akik a népi ének, a néptánc és a népi hegedűjáték művelésében nyújtottak kiemelkedő teljesítményt, valamint Koleszár Csenge - aki a néptáncban, népi énekben és citera játékban teljesített kimagaslóan.

A másik új, magán alapítású elismerő cím Dr. Lelkes Péter kezdeményezése. Alpolgármesterünk civil szakmáját tekintve formatervező művész, így nem meglepő, hogy különösen fontosnak tartja a gyerekek vizuális művészeti nevelésének ügyét.
E szakterület fejlődésének, elismertségének növelése érdekében hívta életre a biai születésű, majd a világ számos pontján alkotó és világhírűvé vált 20. századi festőművész tiszteletére a Hantai Simon Díj névre keresztelt kitüntetést. A díjat minden évben a Pászti Miklós Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (azaz a Művészeti Iskola) vagy az Általános Iskola azon növendéke kaphatja, akinek egész tanévi kiemelkedő rajzi, festészeti vagy plasztikai alkotó munkáját arra méltónak ítéli a díj 5 fős kuratóriuma. A kitüntetéshez a díj alapító összegének kamataiból pénzdíj is adható.

Az idén két tanuló vehette át a Hantai Simon Díjat: Koleszár Balázs (Művészeti Iskola) és Tillinger Boldizsár (Általános Iskola).

Hantai Simon (1922, Bia - 2008, Párizs)

1941-ben, mesterségbeli előképzettség, gyakorlat és művészeti ismeretek nélkül kezdte meg tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskola freskó szakán, mesterei: Aba Novák Vilmos, Kontuly Béla voltak. A francia posztimpresszionizmus, ill. Bonnard és Matisse festészete hatott rá döntően. 1948-ban római ösztöndíjasként beutazta Olaszországot, majd Párizsban letelepedve folytatta technikai, műfaji kísérleteit. 1950-től jelennek meg vásznain fantasztikus lények, organikus formák, biomorf alakzatok. A szürrealista képekkel párhuzamosan, a folyamatos kísérletezés, ill. a szürrealista gyakorlat eredményeként festészete egyre erőteljesebben gesztikussá válik, a figuratív alakzatok helyét jelek veszik át.


Nemzedéktársaihoz hasonlóan, a New York-i iskola 1952. évi párizsi bemutatkozása és mindenekelőtt Pollock festészete erősen motiválta közeledését a gesztusfestészethez. Az 50-es évek végén, a szürrealizmussal való szakítása után festi gesztusfestményeit, sötét alapon fehér keresztes vásznait és kalligráfiáit. 1960-ban kezdi meg a batik technikához is közel álló pliage, mint festői módszer alkalmazását: az előzőleg összegyűrt vásznat befesti, majd a száradást követően kihajtja, az így keletkező, festéknyomokból létrejött kép tulajdonképpen a vászon saját lenyomata. A pliage-ok felületén - Matisse papírkivágásaihoz hasonlóan - szín, forma és vonal egyként jelenik meg. Az utolsó pliage-sorozat - vásznai pedig már szín nélkül, csak a fehér felhasználásával készültek. 1982-ben abbahagyta a festést. 1994-től azonban újra dolgozik: régi vásznait feldarabolja, szétvágja, majd - a festés gesztusát a végsőkig kiiktatva - a képek egy részletének a sokszorosítási technikák (fotó, szitanyomat) segítségével reprodukált változatát újra felhasználja.

Művei közgyűjteményekben:

Fondation Maeght, St. Paul-de-Vence (Franciaország)
Solomon R. Guggenheim Museum, New York
Janus Pannonius Múzeum, Modern Képtár, Pécs
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Musée National d'Art Moderne, Párizs(Franciaország)
Musée d'Art Moderne de la Ville de Paris, Párizs
Musée d'Art Contemporain, Nizza (Franciaország)
Musée des Beaux-Arts, Toulon (Franciaország)
Museo del Vaticano, Róma